Bodó
Katalin, a legutóbbi Art on Lake és sok más köztéri illetve kortárs kezdeményezés ötletgazdája az Art Universitas Program előkészítésében
is szerepet vállalt. Kérdéseimnek ugyan csak egy részére válaszolt, de véleménye híven tükrözi az AUP szerepvállalását.
- Ha jól
tudom, Magyar Bálint az Ön tanácsára kezdeményezte az Art Universitas program létrejöttét a PPP beruházásokon belül. Hogyan született meg az ötlet? Hogyan készítették elő a programot és miként fogalmazná
meg a program erényeit és lehetőségeit?
- Nem én
kezdeményeztem az Art Universitas Programot, hanem az akkori oktatási
miniszter, Magyar Bálint keresett meg, hogy segítsek az elindításában. Mivel 1996-1998
között a főtanácsadója voltam a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban,
tudtam, hogy szívügye a kortárs képzőművészet (Kortárs Művészeti Múzeum alapítása),
és ismertem hozzáállását: több pénzt szerezni a területnek, minél erősebben
biztosítani a szakmaiságot, a döntéseket szakmai alapokra helyezni. Tehát elég röviden
tettem egy javaslatot egy szakmai kuratórium felállítására, amely 5 művészettörténész
tagjával (Néray Katain (LUMÚ), N. Mészáros Júlia (Városi Múzeum, Győr), Fabényi
Júlia (Műcsarnok), Fitz Péter (Kiscelli Múzeum), Várkonyi György (Janus
Pannonius Múzeum) és Vargha Mihály építész személyével biztosította, hogy az általuk
létrejövő kuratórium a legjobban ismerje a magyar kortárs képzőművészetet.
A szakmai
kuratórium rendelkezett széles nemzetközi tapasztalatokkal, amelyeket nagyrészt én is ismertem, hiszem az elmúlt 30 évben, amikor csak lehetett, utaztam a világban, azt hiszem elég nyitott szemmel. Még segítettem a kuratóriumot néhányszor összehívni, ahol az első legfontosabb szempontokat átbeszéltük,
majd átadtam a szervezést nekik, illetve az oktatási minisztérium főosztályvezetőjének.
Simongáti Eszter is bekerült a csapatba, mint titkár. A továbbiakban jogászok
segítségével ők dolgozták ki a működésük menetét, a pályázatok formáit, szövegeit.
Különösebb probléma nem volt az indulásnál, sőt nagyon hamar elkezdett működni,
megjelentek a pályázatok, készültek a művek.
Az Art
Universitas az elmúlt 100 év legfontosabb és legnagyobb szabású kortárs képzőművészeti programja. Egyrész milliárdos nagyságrendű pénzügyi forrást
jelentett a kortárs képzőművészet számára. Megmozgatta a képzőművészeti életet,
megtanította pályázni a képzőművészeket, a pályáztatás miatt nagyon sok fontos
alkotás terve is elkészült, még ha nem is tudott ebben a programban megvalósulni.
Végre összekapcsolódott valamennyire a képzőművészet az építészettel (bár ez volt
a legnehezebb, hiszen az elején sajnos elcsúszott a beruházásokon belül időben),
és a legfontosabb környezetbe, a fiatalok élettereibe került be.
- Ön szerint
nem lett volna fontos alapelv az is, hogy az elkészült alkotásokat beágyazzák a köztudatba (például a sajtón keresztül) és pedagógiai vagy egyéb
kommunikációs módszerekkel elősegítsék a megértésüket, felmérjék a recepciójukat?
- A programot,
amely a kortárs magyar képzőművészet legnagyobb szabású programja volt, Magyar Bálint, mint oktatási miniszter vezette be. A kuratórium működésébe soha nem szólt bele a minisztérium, sőt segítette, ha a szakmai munkáját befolyásolni szerette volna akár a beruházói oldal, akár a felsőoktatási intézmény. Az oktatási minisztériumtól ennyire futotta. Talán, ha a kulturális tárca is felismeri a fontosságát, az egyetemek, főiskolák és maga a beruházó is még beletett volna a program marketingjébe, akkor elkészülhetett volna a dokumentációja is nyomtatott és DVD formában,
akkor lehetett volna szórólapokat, kisebb kiadványokat, táblákat legyártani az alkotásokról,
nagyszabású, a sajtót is leutaztató átadásokat szervezni. A program ettől még -
főleg a jövőt illetően - sikeres volt. Számokat biztos kapott a
kuratóriumtól, illetve Esztertől, és talán még minden kiolvasható a honlapról
is. Éveken keresztül a lehető legnagyobb szakmai függetlenséggel meghirdetett
és elbírált pályázatokra művészek százai pályáztak, és valósították
meg terveiket az ezredforduló kihívásainak megfelelően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése